Abstract
A minimálbér-emelés a munkapiacon közvetlenül hat a keresletre és a kínálatra. Közvetett hatásai azonban túlmutatnak a munkapiacon, ezért azokat egy makromodell keretei között elemezzük. A makromodellben háromféle munkafajta és tíz ágazat van; az egyes ágazatok az árképzésükben és az adó- és járulékelkerülésük szerkezetében különböznek. A minimálbér-emelés munkapiaci feszültséget generál: csökkenti a foglalkoztatást a szakképzetlenek körében. Mivel az árszint az átlagbérnél gyorsabban nõ, és az aggregált foglalkoztatás is csökken, így csökken a reálfogyasztás. A vállalatok profitja és beruházása csökken, ugyanakkor a vállalati profit csökkenése már csekély mértékû adóelkerülés-növeléssel is kiegyensúlyozható. A minimálbér-emelés hatására nõnek ugyan az adóbevételek, viszont a kiadások nagyobb mértékben nõnek, így általában romlik az egyenleg. Aki tehát a minimálbér emelését követeli, annak a felelõs döntés során számolnia kell ezekkel a következményekkel.
Please cite as
Halpern László, Koren Miklós, Kőrösi Gábor és Vincze János. 2004. "A minimálbér költségvetési hatásai" Közgazdasági Szemle. 51(4), pp. 325-345.
Retired Scientific Advisor
Professor
Scientific Advisor
Professor